Tegnap a Családsegítő Szolgálat munkatársaival és pár önkéntessel én is részt vettem egy szociálisan rászoruló beteg lakótársunk lakókörnyezetének a rendbetételén.

Most a kert és az előkert lett rendbe téve, és hamarosan a kerítést is lefestjük!

Nagyon jó ötletnek tartom a HSZK munkatársa Grega István kezdeményezését, hogy a bürokrácia tengerén is túl, személyes fizikai munkát is beleadva segítsünk!

Igyekszem a jövőben is ott lenni minden ilyen akción és erre buzdítok mindenkit!

Mert tenni Jó!

Külön köszönet illeti a Más Festékbolt ( Kossuth Lajos u. 34.) és a RÉV festékbolt (Rév út 50.) tulajdonosait, akik biztosítják a festéket!

2015.04.25 -én Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy –több önkormányzat mellett -  Dunakeszi Önkormányzata  is érintett a brókerbotrányként elhíresült, pénzügyi „bedőlésekben”. A pénz befektetésről, és annak körülményeiről a képviselőtestület addig  nem tudott.

Képviselőtársammal, Lukácsi Bálinttal még aznap írásbeli kérdéssel fordultunk Polgármester Úrhoz, és a Jegyző Úrhoz. Ide kattintva elolvasható a levelünk.

Azóta nem kaptunk választ, de még aznap a városvezetés kiadott egy közleményt , majd az április 30-i testületi ülésen napirendi pontként szerepelt egy polgármesteri beszámoló is, mely tartalmát tekintve szinte megegyezik a közleménnyel. 

A mi, érdemi kérdéseinkre azonban nem adtak választ. Időközben megkaptuk a szerződéseket, melyekből kiderült, hogy  nem egyszerű állampapírt vétel történt, hanem tartalmilag két állampapír ügyletbe csomagolva közpénz kölcsönadása egy brókercégnek. 

Ennek fényében az akkori kérdéseinket az alábbiakkal egészítettük ki a mai napon:

- A magyar állampapír jelenleg egy kifejezetten likvid papír, van másodlagos piaca, ahol ezeket a papírokat piaci hozamszinten bármikor értékesíteni lehet.
Kérdés tehát, hogy megvételük  után miért kellett azonnal az eladásra is szerződést kötni?

-  A Polgármester Úr  tájékoztatójában állítja, hogy az értékpapírok megvannak. Ebben az esetben az április 25-én esedékes 19 268 400 Ft  kamatnak meg kellett érkeznie az önkormányzat számlájára! Kérem, másolatban bocsássa rendelkezésemre az erről szóló bizonylatokat.

- A 2015 június 17-én, illetve a 2015 november 27én   lejáró repó ügyletek után a Quaestor kifizeti-e a szerződés szerint az Önkormányzatnak járó 499 486 544 Ft-ot és a 76 930 256 Ft-ot oly módon, hogy azzal az Önkormányzat bankszámláján jóváírva, teljes körűen és korlátozás nélkül rendelkezni fog?

-Vagy ettől eltérő esetben az Önkormányzat hozzájut-e a 481 710 000 Ft névértékű  és a 63 910 000 Ft névértékű, a tájékoztatóban megjelölt azonosítójú államkötvényekből álló értékpapír-csomagjaihoz oly módon, hogy azokat teljes körűen és korlátozás nélkül azonnal el tudja-e transzferálni az Önkormányzat egy másik (lehetőleg biztonságos banki tulajdonosi háttérrel rendelkező értékpapírkereskedőnél vezetett meglévő, vagy ezek után megnyitásra kerülő) értékpapírszámlájára?

Figyelemmel arra, hogy csak ezen két esetben lehet arról beszélni, hogy az Önkormányzatot nem fogja kár érni, kérem tájékoztasson, hogy erre vonatkozóan a felügyeleti biztos, illetve a felszámoló milyen jognyilatkozatott tett és ha igen,  milyen biztosítékokat adott az önkormányzatnak?  Kérem azokat másolatban részemre megküldeni szíveskedjen.

Kérem, jelen kiegészítő adatigénylésemet a korábban levélben feltett kérdésekkel együtt megválaszolni szíveskedjen.

 Üdvözlettel:

Radnóti Henrik

foto: mti

Megjött a válasz a sportigazgatóság pénzügyeinek tárgykörében.  Nem nyugodtat meg a tudat, hogy minket igazolt, azaz nincs szükség erre az intézményre, mert indokolatlanul  sok forrást von el a Dunakeszi  tömegsport egyesületeitől ( ahol sok százan sportolnak.)  és fordít két munkaszerződéses, és négy megbízásos ember bérköltségére.   Nem nyugtat meg, mert képviselőtársaim – egyenlőre – ezt másképpen gondolják, így az idén is, az összes egyesületekre fordított összeggel szinte megegyező pénz jut a sportigazgatóságnak.

De nézzük a részleteket ( a teljes válaszlevél itt) :

A sportigazgatóság 2012 november 22-én alakult, de 2013 január 1-től kezdte meg működését.

2013-ban 6.597.000 Ft-ból, 2014-ben 17.366.000 Ft-ból gazdálkodott. 2013-ben 2 fő munkaszerződéses létszámmal dolgozott, melyhez 2014 második félévétől plusz 4 fő csatlakozott megbízásos szerződéssel.  2013-ban 4.403.000 ft személyi juttatásokra ment, míg 2014-ben 10.400.000,- Ft azaz a teljes költségvetés 66 % illetve 60%-a . Megjegyezendő, hogy ezek nem tartalmazzák még a bérjellegű kifizetések  után fizetendő 28,5%-os járulékokat. Ha ezeket is hozzátesszük, kijelenthető hogy a költségvetés közel háromnegyede 2+4 ember foglalkoztatására fordítódott.

Ezzel szemben eszközbeszerzésre 2013 –ben áfával növelt áron 170.000,-Ft –ot ,a teljes költségvetés nem egész 3%-át , 2014-ben 603 000 Ft-ot azaz kicsivel több mint 3%-át fordították a teljes költségvetésnek.

De rendben van, tegyük fel a sportigazgatóság szellemi munkát igénylő tevékenység, és ezért dominálnak a személyi jellegű kiadások. Nézzük meg mit csinált ez a szervezet 2013-ban, és 2014-ben. A levél ebbe is nyújt némi, de közel sem részletes betekintést.

2013-ban 1 db azaz egy darab „őszi kupa” nevű rendezvényt szervezett , melyre 96 ezer forintot költött.  tehát 2013 január 1 től ténylegesen működött, 6 és fél millióból gazdálkodott két személyt foglalkoztatva, és ősszel megrendezett egy sporteseményt…..

2014-ben már jobbnak tűnik a helyzet, hiszen 9 esemény is fel van sorolva melyre 1,2 millió forintot fordítottak közvetlenül, a  17,3 millió forintból. A kedvezőbb képet árnyalja, hogy a 9 eseményből  kettőnél volt főszervező a sportigazgatóság, és olyan események is fel vannak sorolva, mint például az asztalitenisz tábor ( kétszer!) melyre 9 illetve 12 ezer ft-ot költöttek sportpálya használati díj címen. Vélhetően hatalmas szervezési feladatokat nem jelentett. Szintén a felsorolásban van az öregfiúk jótékonysági est, amelynek célja nemes, de sportszervezési értéke kevésnek tűnik. Mindezekhez azt is hozzá kell tenni, hogy e feladatok megoldására, már nem volt elég a 2 fős létszám, ezért még plusz 4 főt kellett alkalmazni megbízási szerződéssel.

Összefoglalva tehát, teljesen indokolt volt  a Sportigazgatóság megszüntetésére tett javaslatunk, hiszen mint ahogy a fentiekben olvasható, az önkormányzat keretein belül meglévő sporttanácsnoki feladatkör tökéletesen lefedi ugyanezt a funkciót, így kézenfekvő ötlet lett volna a párhuzamosságok felszámolása.

Sajnos érzékelhető, hogy a városvezetés, illetve az érintett sportigazgató ( aki egyben sporttanácsnok is.) , ezt politikai támadásnak vélték, és akként reagáltak rá.  Tévednek.  Ez nem személyekről szól ( hiszen nem mi tehetünk arról, hogy a sportigazgató, és a sporttanácsnok egy és ugyanaz a személy.) , és semmilyen politikai alapja nincs. Tisztán a város és lakóinak érdeke, hogy az adóforintjaikat a leghatékonyabban költsük el.  Jelen esetben a tömeget megmozgató sporttevékenységet támogatva.

Egyszerűen bosszant, hogy évek óta látom, ahogy fel-le cipelik a babakocsikat, de semmi nem történik... Ezért gondoltam, most, hogy Rendezett Városért Tanácsnok vagyok, hivatalosan is kezdeményezhetem, hogy történjen végre valami. Bár a MÁV jogosult intézkedni, de úgy vélem, nekem mint választott helyi képviselőnek, kötelességem kezdeményezni a megoldást. Azt hiszem a város, bár nem az ő területe, de úgy is mint állami tulajdon, és legfőképpen úgy mint az itt élő emberek mindennapi életét megkönnyítő dolog, mindent elkövet majd azért, hogy minél előbb legyen ( amúgy nem, egy horribilis beruházást igénylő) akadálymentesítés.

A levél: 

címzett:

MÁV Létesítményüzemeltető és Vasútőr Kft.

1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.,

Tárgy: Dunakeszi vasúti megállóhelyeinek akadálymentesítése.

Tisztelt Kertész Péter Igazgató Úr!

Egy talán apróságnak tűnő, de a Dunakesziről utazók egy jelentős részének napi gondot okozó problémával fordulok Önhöz, a felvetésen túl a megoldásban is aktív szerepvállalási készséget ajánlva.  Ez pedig nem más mint a városunkban található 4 db vasúti megállóhely ( Alagimajor, Dunakeszi-Alsó, Dunakeszi , Dunakeszi – Gyártelep.)akadálymentesítése.

Ezen a linken ( https://plus.google.com/u/0/photos/107859660651901531529/albums/6145328699018736129?authkey=COuOxJKXn9v4VA ) talál pár képet a mai állapotokról. 

A megállóhelyek aluljárós, felüljárós ( Alagimajor) megközelíthetőségüek, sok lépcsőfokon keresztül. Mint bizonyára ön is tudja Dunakeszire ( hasonlóképpen az agglomeráció többi településéhez.) az utóbbi időben rengeteg fiatal család költözött. Sokan használják tehát az elővárosi vasutat, babakocsival. Örvendetes, hogy az új FIRT vonatok már alacsony padlózatúak, így lényegesen megkönnyítik, mind az idős, mind a mozgássérült, és mind a babakocsival közlekedő kismamák, kispapák dolgát.  Sajnos azonban Dunakeszin a peronokig vezető lépcsökre nem épült ki a közlekedésüket segítendő rámpa. Részben emiatt, részben az emberek fegyelmezetlensége okán sajnos gyakori a halálos baleset (vonatgázolás), és még elképzelni is rossz, hogy a lépcsőhasználat nehézsége miatt gyerekkocsikat tolhatnak át a síneken.

Azt gondolom,  hogy engem mint városi képviselőt,  azzal is megbíztak a rám szavazó emberek, hogy a mindennapi életüket megkönnyítő dolgokban akkor is kezdeményezőként lépjek fel, és keressek megoldást, ha közvetlen ráhatásom nincs a megvalósításra.

Dunakeszi Önkormányzatának minden egyes képviselője,  a 2014-19 időszakra vonatkozó minden, az itt lakó emberek életét megkönnyítő városfejlesztést megtárgyalt, egyetértett vele, és azt nem teszi ki a politikai csatározások kereszttüzébe.  A fenti problémával is rendszeresen fordulnak hozzánk, bár tudható hogy ez vasúti terület, ahol a MÁV jogosult intézkedni.  Tehát bár nem városi hatáskör, de megoldása a városban lakó emberek mindennapjait könnyítené.  

Ezért kérem, hogy egy személyes találkozón egyeztessünk a kérdésben, mit tud a Város tenni azért, hogy könnyen el tudjanak jutni a peronra az idős, mozgássérült és a babakocsival közlekedő lakótársaink.

Segítségét előre is megköszönve, várom válaszát, tisztelettel: 

Radnóti Henrik

 Dunakeszi Önkormányzati Képviselő, Rendezett Városért Tanácsnok

Április 16-án megemlékeztünk a holokauszt áldozatairól itt, Dunakeszin is. Emlékükre, a volt csendőrlaktanya helyén elültettünk egy fát, és elhelyeztük köré az emlékezet köveit. Sajnos pár nappal a megemlékezés után eltűnt a fa. Nem gondoljuk, hogy szándékos rongálás volt a cél. Egyszerűen csak megtetszhetett valakinek a fa. Az is nagyon szomorú, hogyha megtetszik, bemennek egy kertebe, és kihúzzák, ellopják. De legalább a kövek és a koszorú  a helyén maradt . És ez, ma, 2015-ben, Magyarországon megbecsülendő....

Ma újraültettük. Köszönet Domoszlai Gábornak, akinek a felajánlásából lett új fa. 

Az legutóbbi ülésen ( március 26-án.) a képviselő testület többsége megszavazta hogy Balatonkenesén megvegyünk egy 2650 nm-es vízparti telket  150 millió forintért. 

Nem szavaztam meg ezt az előterjesztést.

Egyrészt a vétel, az ár tekintetében is erősen vitatható, mert:

A telket, egy magánszemély 2010 végén vásárolta a fejér megyei önkormányzattól 85 millió forintért.  Azóta is a tulajdonában van. 2010 vége 2015 eleje között a balatoni ingatlanárak inkább stagnáltak, vagy csak minimálisan emelkedtek, azaz indokolatlan az akkori árnál 75%-al többet fizetni most.  

Ezt a véleményemet támasztja alá az is, hogy a Balatonkenese Város Önkormányzata  sem élt akkor az elővásárlási jogával, illetve a környék eladásra kínált ingatlanai közt található ma 2000 nm-es vízparti telek  78.9 millió forintért, Komplett panzió strandkapcsolattal 85 millióért.

De eladásra kínálnak olyan vízparti ingatlant is, amelynek 2600nm-es telkén 3 db különálló nyaraló, medence, csónaktároló, nagy napozóstég van,  mindösszesen 129 millió forintért. 

És ezek mind irányárak, míg a most megvásárolandó ingatlan 150 millió forintos ára már egy alkufolyamat eredménye.

Másrészt  a szükségessége is abszolút vitatható, mert:

Ezen a testületi ülésen  napirenden volt az óvodai férőhelybővítés kérdése is. Mára már köztudott tény, hogy 2015.09.01-től kötelező 3 éves kortól az óvodáztatás. Az előterjesztés indoklásában olvasható, hogy a meglévő kapacitás az elmúlt évek bővítéseinek ellenére sem alkalmas ezen törvényi kötelezettség kielégítésére. Ezért az óvodai férőhelybővítés halaszthatatlan. A város a temető tartalékterületének felhasználásával,  új óvoda építésével kívánja orvosolni a problémát. A beruházás 508 milliós forrásigényét 208 milliós önrész mellett 300 millió forintos külső forrás bevonásával kívánja finanszírozni.  Pályázat útján. Ha nyerünk.

Ha nem nyerünk az is előfordulhat, hogy lesz egy –véleményem szerint- az indokoltnál jóval magasabb áron megvásárolt balatoni telkünk ( amelyre majd még sokmilliót kell költeni mire az alkalmas lesz városi (gyermek) üdülőnek)  , helyben meg egy „nagycsomó” 3 éves gyerek, akiknek óvodai férőhelyet kellene biztosítani a törvény szerint, de nem lesz, mert nincs rá forrás.

Városi (gyermek) üdülő vásárlása a Balaton partján mindaddig luxuskiadásnak tekintendő, amíg a városban nincs elég hely az óvodákban és az iskolákban. 

És még sorolhatnánk hogy helyben mennyi minden problémát megoldhatna 150 millió forint.

(A fentieken kívül, a margóra megjegyezve: A közétkeztetés kiszervezésének egyik indoka az volt, hogy az önkormányzatnak nem feladata főzni. Hatékonyabb, olcsóbb  azt kiszervezni. Rendben. És balatoni nyaralót vásárolni, majd üzemeltetni azt városi (gyermek) üdülőnek? Hatékonyabb, olcsóbb, mint a rászoruló gyermekek( családok) célzott támogatása? ) 

Mindazonáltal a fentieken túl még az alábbi kérdések sem tisztázottak:

-  Mit terveznek a telekre?

-  Mibe kerül ennek a kivitelezése? (Készültek-e becslések?)

-  Mikorra készülne ez el? Milyen forrásból?

-  Mennyibe kerülne a már kész üdülő fenntartása, üzemeltetése?

- Mindenféle kalkulációt elvégezve mennyi lenne itt egy gyerek táboroztatása? És egy ezzel összemérhető bérelt táborhely valahol?

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján megemlékeztünk a Dunakesziről és az Alagról elhurcoltakról. 

Az elmondott beszédemet, alább teljes egészében közlöm, és egyben megköszönöm Szerdócz J Ervin újpesti rabbinak a közreműködést, és a megemlékezőknek, hogy eljöttek az emlékfa ültetésre, és elhelyezték az emlékezet követit köréje. Mostmár van hely Dunakeszin is, ahol leróhatjuk kegyeletünket az áldozatok emlékére. 

Az eseményről beszámolt a dunakeszi-hirhatar.hu , és az alábbi összefoglalót közölte:

A tejes beszédem az alábbi volt: 

Kedves emlékezők, kedves barátaim!

Azért vagyunk most itt, hogy lerójuk kegyeletünket a Dunakesziről és Alagról haláltáborokba elhurcolt honfitársaink előtt. Azért itt, a valamikori csendőrlaktanya udvarán, ahonnan útra indították őket, mert nincs más hely, ahol megemlékezhetnénk róluk: valaha volt zsinagógájuk helyén most lakóházak állnak, temetőjük helyén pedig a valamikori házgyár. Gondolhatják úgy, ahogy körülnéznek, hogy ez a hely jelenlegi állapotában, méltatlan a megemlékezésre. Ma talán meg az, de hamarosan az épület és a telek a város tulajdonába fog kerülni, és a felújítása után közösségi célokat fog szolgálni, így a mai megemlékezésünk, és a faültetés 71 évvel a rémtettek után csak az első lépése a méltó emlékhely kialakításának. 

Idézzük fel hát azt a borzalmas tavaszt, mely az addigi jogfosztások hosszú éveit követően, a megsemmisítésükbe torkollott.

Magyarország 1944 áprilisa 

A Horty Miklós Kormányzó által kinevezett, és támogatott  Sztójay-kormány nagyszámú megkülönböztető és jogfosztó rendeletet fogadott el a "zsidónak tekintendő" magyar állampolgárokkal szemben és megkezdődött a jogszabályi úton történő teljes elkülönítése azon szerencsések közül, akiket nem tekintettek zsidónak . A kormány elrendelte számukra a sárga csillag viselését, vagyonukat elkobozták, állásaikat felmondták. A 825 000 magyar zsidónak megtiltották az utazást, lakókörzetüket nem hagyhatták el. Ekkor adta ki Baky László belügyi államtitkár bizalmas rendeletét, amely a deportálást megelőző intézkedéssor eleme volt. "A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidóépületekben, illetve gettókban nyer elhelyezést."

Dunakeszi, Alagi zsidó lakosság deportálásnak kronologikus története.

1944 Április 4-én kora reggeli személy-vonattal érkező nyomozótiszt átadta Farkas Sándor alagi csendőrparancsnoknak a Nyomozati Értesítő hivatalos számát.

„……Őrsök figyelem!

Utasítsa a zsidó közösségi szervezeteket, hogy az összes zsidó személyekről, családtagjaikkal együtt névjegyzéket állítsanak össze négy példányban, lakhelyük és lakásaik feltüntetésével, s azokat azonnal a polgármesternek, illetve a községi elöljáróságnak adja át:

A polgármester, illetve a községi elöljáróságok a névjegyzék egy példányát az elsőfokú rendőrhatóságnak, a másik példányát a csendőrparancsnoknak, harmadik példányát pedig legkésőbb folyó hó 8-ig a magyar kir. Belügyminiszter Úrnak címezve, adják postára. A névjegyzékben a felsoroltak anya nevét is tüntesse fel. Budapest, 1944 április 4 …..” 

1944. április 5-től kötelező a sárga csillag viselése. „…Minden hat évesnél idősebb zsidó személy 10x10 cm nagyságú, posztóból, selyemből vagy bársonyból készített hatágú kanári-sárga csillagot viseljen ruhájának ball mellrészére varrva……."  Az őrsparancsnok azonnal értesítette Závodszky Géza főjegyzőt, hogy az 1941. január 31-i országos nép-számlálás adatait juttassa el hozzá ( ezen Dunakeszin 147-en, Alagon 35-en vallották magukat izraelitáknak).

1944. április 27-i rendelet a tízezernél kisebb községek lakóit más községekbe vagy városokba átköltöztetéséről döntött.

1944. Május 12 A Dunakeszi - Alagi zsidók ideiglenes gettóját Vácon (  2-sz főút, Altmann utca, Kisvác, Széchenyi utca által határolt területen.) jelölik ki. 

1944. május 22-én reggel öt órától a váci járás 20 községéből 623 polgár begyűjtését kezdték meg.

1944 május 23-án elkezdődnek a "begyűjtések" a csendőrségre Dunakeszin és Alagon is. A bejárati ajtótól jobbra és balra nyíló irodákban, tanácsteremben, széntároló pincében, fáskamrában és kocsiszínben két napig csendőrök őrzik a begyűjtötteket. A kimerültségtől padlón fekvő felnőtt- és gyermek foglyok batyujukat innen már nem vihetik tovább. Sokakat a csendőrség melletti kiserdőbe szabad ég alatt "táboroztatnak", amíg Vácra nem szállítják őket. ( 1944 Május 25-én.)

1944 június 27-28-án vagonírozzák be a váci gettóban összegyűjtött mintegy 2000 személyt. Innen a Monori gyűjtőtáborba viszik, majd onnan Július 7-én Auschwitz-Birkenauba.

1944 július 8-9 –án ékeznek meg zsidórámpára. Az út folyamán a nyári hőségben gyakori a szívinfarktus és a légzőszervi betegek fulladásos halála. Sokan halnak meg a zsúfolt vagonokban, de a holttestek együtt maradnak az élőkkel. A vagonajtók kinyitása után a férfiaknak és nőknek külön-külön ötös sorokba kell rendeződniük. A nyilvánvalóan munkaképteleneket, az öregeket és a gyerekeket azonnal félreállítják. Nem egyértelmű esetben az orvos az életkor, a foglalkozás és az esetleges betegségek iránt érdeklődik. A szelekció során a németek határozottan lépnek fel, kerülnek minden feltűnést, vitát, általában nyoma sincs erőszaknak, az ugyanis (az egyébként teljesen reménytelen) ellenállást válthatna ki, és akadályozhatná az egész folyamat gyors, zökkenőmentes lebonyolítását. A transzportok átlag 20-25-30 százalékát találják munkaképesnek. A többiek, az öregek, gyerekek, asszonyok és férfiak, betegek és gyengék hosszú menetben indulnak a rámpa végének két oldalán álló ártatlan külsejű, nagy kéményes épületek felé. A rámpa szélén teherautók állnak, amelyeken megtévesztésül vöröskereszt látható. Ezekre szállhatnak a gyengék, fogyatékosok, járóképtelenek. A teherautók némelyikén bádoghordók vannak, rajtuk a címke: Zyklon B.

A Váci gettóból Monoron keresztül internált mintegy 2000 emberből 226-an tértek vissza Auschwitzból. A korábban különböző helyekre elhurcolt munkaszolgálatosok 80%-a vesztette életét.

Ma, Április 16-án rájuk emlékezünk, elfeledett egykori szomszédjainkra. Ezen a helyen, a volt csendőrlaktanya kertjében elültetünk egy fát, és elhelyezzük köré az emlékezet köveit.

Mert el kell mesélni az új generációknak, hogy mi történt. Kertelés nélkül, őszintén, a holokauszt borzalmait, emberek millióinak megsemmisítését.  Mert soha többé nem lehet soá.

Ez, a mi felelősségünk! 

1944 Április 7. Alagi csendőrségi utasítás: A még helyben tartózkodó zsidó családok és vagyontárgyaik végső összeírása 48 órán belül. 

1944 Május 12. A Dunakeszi - Alagi zsidók ideiglenes gettóját Vácon (  2-sz főút, Altmann utca, Kisvác, Széchenyi utca által határolt területen.) jelölik ki.

1944 május 23-án elkezdődnek a "begyűjtések" a csendőrségre. A bejárati ajtótól jobbra és balra nyíló irodákban, tanácsteremben, széntároló pincében, fáskamrában és kocsiszínben két napig csendőrök őrzik a begyűjtötteket. A kimerültségtől padlón fekvő felnőtt- és gyermek foglyok batyujukat innen már nem vihetik tovább. Sokakat a csendőrség melletti kiserdőbe szabad ég alatt "táboroztatnak", amíg Vácra nem szállítják őket. ( 1944 Május 25-én.)

1944 június 27-28-án vagonírozzák be a Váci gettóban összegyűjtött mintegy 2000 személyt. Innen a Monori gyűjtőtáborba viszik, majd onnan Július 7-én Auschwitz-Birkenauba.

1944 július 7-8 –án ékeznek meg zsidórámpára. Az út folyamán a nyári hőségben gyakori a szívinfarktus és a légzőszervi betegek fulladásos halála. Sokan halnak meg a zsúfolt vagonokban, de a holttestek együtt maradnak az élőkkel. A vagonajtók kinyitása után a férfiaknak és nőknek külön-külön ötös sorokba kell rendeződniük. A nyilvánvalóan munkaképteleneket, az öregeket és a gyerekeket azonnal félreállítják. Nem egyértelmű esetben az orvos az életkor, a foglalkozás és az esetleges betegségek iránt érdeklődik. A szelekció során a németek határozottan lépnek fel, kerülnek minden feltűnést, vitát, általában nyoma sincs erőszaknak, az ugyanis (egyébként teljesen reménytelen) ellenállást válthatna ki, és akadályozhatná az egész folyamat gyors, zökkenőmentes lebonyolítását. A transzportok átlag 20-25-30 százalékát találják munkaképesnek. A többiek, az öregek, gyerekek, asszonyok és férfiak, betegek és gyengék hosszú menetben indulnak a rámpa végének két oldalán álló ártatlan külsejű, nagy kéményes épületek felé. A rámpa szélén teherautók állnak, amelyeken megtévesztésül vöröskereszt látható. Ezekre szállhatnak a gyengék, fogyatékosok, járóképtelenek. A teherautók némelyikén bádoghordók vannak, rajtuk a címke: Zyklon B.

A Váci gettóból Monoron keresztül internált mintegy 2000 emberből 226-an tértek vissza Auschwitzból. A korábban különböző helyekre elhurcolt munkaszolgálatosok 80%-a vesztette életét.

Április 16-án rájuk emlékezünk, elfeledett egykori szomszédjainkra. A volt csendőrlaktanya kertjében elültetünk egy fát, és elhelyezzük köré az emlékezet köveit.

Mert el kell mesélni az új generációknak, hogy mi történt. Kertelés nélkül, őszintén, a holokauszt borzalmait, emberek millióinak megsemmisítését.  Mert soha többé nem lehet soá.

Ez a mi felelősségünk! 

Pár héttel ezelőtt a városi költségvetéshez benyújtottunk egy módosító indítványt. A  lényege az volt, hogy a költségvetési számokból kiindulva kimutattuk, gyakorlatilag bérkifizető helyként funkcionál ez az intézmény, és olyan párhuzamos feladatokat lát el, amit egyébként a városi sporttanácsnok is ellát, vagy elláthat. Valószínűleg a városvezetés is így gondolhatja ezt, hiszen a Sporttanácsnok, és a Sportigazgató is ugyanaz a személy.

Képviselőtársam Seltenreich József adott egy interjút a helyi tévében, amiben cáfolni igyekszik az előterjesztésünkben foglaltakat. Ez, mint azt a dunakeszi-hirhatár cikke tökéletesen mutatja, nem volt sikeres, de a tisztánlátás végett az alábbi adatkéréssel fordultam a Jegyző Úrhoz:

Tisztelt Molnár György Jegyző Úr!

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (1) bekezdése alapján az alábbi információkért fordulok önhöz:

Kérem részemre elektronikus másolatban megküldeni a városi Sportigazgatóság tekintetében az alábbiakat:

• A Sportigazgatóság 2012 november 22-i megalakulása óta mekkora költségvetéssel gazdálkodik? Kérem éves bontásban adja meg az adatokat.

• A Sportigazgatóságon 2012 november 22-i megalakulása óta hány fő dolgozott és dolgozik munkaszerződéssel, illetve megbízási szerződéssel? Kérem a szerződéseket részemre megküldeni szíveskedjék.

• A Sportigazgatóságon 2012 november 22-i megalakulása óta milyen személyi jellegű ráfordítások és milyen jogcímen kerültek elszámolásra és kifizetésre? Kérem, hogy éves összesítéssel, személyekre lebontva részletesen adja meg az adatokat.

• A Sportigazgatóságon 2012 november 22-i megalakulása óta a költségvetéséből mekkora összeget, és milyen sporteszközök beszerzésére fordított? Kérem az adatokat tételesen küldje meg részemre.

• A Sportigazgatóságon 2012 november 22-i megalakulása óta a költségvetésének terhére mennyi, és milyen sporttevékenységet szervezett és bonyolított le? Kérem, hogy az egyes sportrendezvények és az azokhoz tartozó dologi és személyi kiadásokat részletezve elküldeni szíveskedjen.

Valamint :

Kérem, küldje meg részemre, hogy a 2013, 2014 -es városi költségvetésből az egyes sport szervezetek számára milyen összegű támogatást nyújtott a város? Az adatokat tételesen az egyes sportszervetek megjelölésével kimutatni szíveskedjen.

Az Infotv. 30. § (2) bekezdése szerint kérem, hogy a másolatokat és az egyéb igényelt adatokat elektronikus úton szíveskedjen részemre a feladó e-mail címére megküldeni.

Segítő együttműködését előre is köszönöm.

Üdvözlettel:

Radnóti Henrik

A válaszokat, ahogy megérkeztem, természetesen megosztom.