Megjött a válasz a sportigazgatóság pénzügyeinek tárgykörében.  Nem nyugodtat meg a tudat, hogy minket igazolt, azaz nincs szükség erre az intézményre, mert indokolatlanul  sok forrást von el a Dunakeszi  tömegsport egyesületeitől ( ahol sok százan sportolnak.)  és fordít két munkaszerződéses, és négy megbízásos ember bérköltségére.   Nem nyugtat meg, mert képviselőtársaim – egyenlőre – ezt másképpen gondolják, így az idén is, az összes egyesületekre fordított összeggel szinte megegyező pénz jut a sportigazgatóságnak.

De nézzük a részleteket ( a teljes válaszlevél itt) :

A sportigazgatóság 2012 november 22-én alakult, de 2013 január 1-től kezdte meg működését.

2013-ban 6.597.000 Ft-ból, 2014-ben 17.366.000 Ft-ból gazdálkodott. 2013-ben 2 fő munkaszerződéses létszámmal dolgozott, melyhez 2014 második félévétől plusz 4 fő csatlakozott megbízásos szerződéssel.  2013-ban 4.403.000 ft személyi juttatásokra ment, míg 2014-ben 10.400.000,- Ft azaz a teljes költségvetés 66 % illetve 60%-a . Megjegyezendő, hogy ezek nem tartalmazzák még a bérjellegű kifizetések  után fizetendő 28,5%-os járulékokat. Ha ezeket is hozzátesszük, kijelenthető hogy a költségvetés közel háromnegyede 2+4 ember foglalkoztatására fordítódott.

Ezzel szemben eszközbeszerzésre 2013 –ben áfával növelt áron 170.000,-Ft –ot ,a teljes költségvetés nem egész 3%-át , 2014-ben 603 000 Ft-ot azaz kicsivel több mint 3%-át fordították a teljes költségvetésnek.

De rendben van, tegyük fel a sportigazgatóság szellemi munkát igénylő tevékenység, és ezért dominálnak a személyi jellegű kiadások. Nézzük meg mit csinált ez a szervezet 2013-ban, és 2014-ben. A levél ebbe is nyújt némi, de közel sem részletes betekintést.

2013-ban 1 db azaz egy darab „őszi kupa” nevű rendezvényt szervezett , melyre 96 ezer forintot költött.  tehát 2013 január 1 től ténylegesen működött, 6 és fél millióból gazdálkodott két személyt foglalkoztatva, és ősszel megrendezett egy sporteseményt…..

2014-ben már jobbnak tűnik a helyzet, hiszen 9 esemény is fel van sorolva melyre 1,2 millió forintot fordítottak közvetlenül, a  17,3 millió forintból. A kedvezőbb képet árnyalja, hogy a 9 eseményből  kettőnél volt főszervező a sportigazgatóság, és olyan események is fel vannak sorolva, mint például az asztalitenisz tábor ( kétszer!) melyre 9 illetve 12 ezer ft-ot költöttek sportpálya használati díj címen. Vélhetően hatalmas szervezési feladatokat nem jelentett. Szintén a felsorolásban van az öregfiúk jótékonysági est, amelynek célja nemes, de sportszervezési értéke kevésnek tűnik. Mindezekhez azt is hozzá kell tenni, hogy e feladatok megoldására, már nem volt elég a 2 fős létszám, ezért még plusz 4 főt kellett alkalmazni megbízási szerződéssel.

Összefoglalva tehát, teljesen indokolt volt  a Sportigazgatóság megszüntetésére tett javaslatunk, hiszen mint ahogy a fentiekben olvasható, az önkormányzat keretein belül meglévő sporttanácsnoki feladatkör tökéletesen lefedi ugyanezt a funkciót, így kézenfekvő ötlet lett volna a párhuzamosságok felszámolása.

Sajnos érzékelhető, hogy a városvezetés, illetve az érintett sportigazgató ( aki egyben sporttanácsnok is.) , ezt politikai támadásnak vélték, és akként reagáltak rá.  Tévednek.  Ez nem személyekről szól ( hiszen nem mi tehetünk arról, hogy a sportigazgató, és a sporttanácsnok egy és ugyanaz a személy.) , és semmilyen politikai alapja nincs. Tisztán a város és lakóinak érdeke, hogy az adóforintjaikat a leghatékonyabban költsük el.  Jelen esetben a tömeget megmozgató sporttevékenységet támogatva.