Radnóti Henrik

Önkormányzati Képviselő

Soha többé Soá! A Dunakesziről elhurcoltakra emlékezünk Április 16-án

2015. április 10. 12:07 - Radnóti Henrik

soha_tobbe_soa.jpg

 

1944 Április 7. Alagi csendőrségi utasítás: A még helyben tartózkodó zsidó családok és vagyontárgyaik végső összeírása 48 órán belül. 

img_20150409_113729.jpg

1944 Május 12. A Dunakeszi - Alagi zsidók ideiglenes gettóját Vácon (  2-sz főút, Altmann utca, Kisvác, Széchenyi utca által határolt területen.) jelölik ki.

img_20150409_124658_960x1280.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

img_20150409_124711.jpg

 

1944 május 23-án elkezdődnek a "begyűjtések" a csendőrségre. A bejárati ajtótól jobbra és balra nyíló irodákban, tanácsteremben, széntároló pincében, fáskamrában és kocsiszínben két napig csendőrök őrzik a begyűjtötteket. A kimerültségtől padlón fekvő felnőtt- és gyermek foglyok batyujukat innen már nem vihetik tovább. Sokakat a csendőrség melletti kiserdőbe szabad ég alatt "táboroztatnak", amíg Vácra nem szállítják őket. ( 1944 Május 25-én.)

1944 június 27-28-án vagonírozzák be a Váci gettóban összegyűjtött mintegy 2000 személyt. Innen a Monori gyűjtőtáborba viszik, majd onnan Július 7-én Auschwitz-Birkenauba.

1944 július 7-8 –án ékeznek meg zsidórámpára. Az út folyamán a nyári hőségben gyakori a szívinfarktus és a légzőszervi betegek fulladásos halála. Sokan halnak meg a zsúfolt vagonokban, de a holttestek együtt maradnak az élőkkel. A vagonajtók kinyitása után a férfiaknak és nőknek külön-külön ötös sorokba kell rendeződniük. A nyilvánvalóan munkaképteleneket, az öregeket és a gyerekeket azonnal félreállítják. Nem egyértelmű esetben az orvos az életkor, a foglalkozás és az esetleges betegségek iránt érdeklődik. A szelekció során a németek határozottan lépnek fel, kerülnek minden feltűnést, vitát, általában nyoma sincs erőszaknak, az ugyanis (egyébként teljesen reménytelen) ellenállást válthatna ki, és akadályozhatná az egész folyamat gyors, zökkenőmentes lebonyolítását. A transzportok átlag 20-25-30 százalékát találják munkaképesnek. A többiek, az öregek, gyerekek, asszonyok és férfiak, betegek és gyengék hosszú menetben indulnak a rámpa végének két oldalán álló ártatlan külsejű, nagy kéményes épületek felé. A rámpa szélén teherautók állnak, amelyeken megtévesztésül vöröskereszt látható. Ezekre szállhatnak a gyengék, fogyatékosok, járóképtelenek. A teherautók némelyikén bádoghordók vannak, rajtuk a címke: Zyklon B.

A Váci gettóból Monoron keresztül internált mintegy 2000 emberből 226-an tértek vissza Auschwitzból. A korábban különböző helyekre elhurcolt munkaszolgálatosok 80%-a vesztette életét.

Április 16-án rájuk emlékezünk, elfeledett egykori szomszédjainkra. A volt csendőrlaktanya kertjében elültetünk egy fát, és elhelyezzük köré az emlékezet köveit.

Mert el kell mesélni az új generációknak, hogy mi történt. Kertelés nélkül, őszintén, a holokauszt borzalmait, emberek millióinak megsemmisítését.  Mert soha többé nem lehet soá.

Ez a mi felelősségünk!